ta'alimát e ejtemá'i • sevvom e dabestán • 3

dars e sevvom


be suy e širáz




ruz e harekat fará resid. áqáy e hášemi be baccehá goft: "má ebtedá az kázerun be širáz miravim; sepas az širáz be tehrán va az ánjá be mašhad safar mikonim va pas az ziárat e haram e emám rezá (aleyhossalám) be neyšábur xáhim raft."

sá'at e šeš bád az zohr bud ke xánevádey e hášemi be širáz residand. áqáy e hášemi goft: "emšab dar širáz mimánim tá fardá dar šahr gardeš konim." mádar-bozorg kami xaste šode bud. ánhá be yek mehmán-pazir raftand tá dar ánjá esteráhat konand.





sobh e zud hamegi az xáb bar xástand va namáz xándand. pas az namáz, baccehá kenár e panjerey e mehmán-pazir nešastand tá xiábán rá tamášá konand. xiábán xalvat bud va roftegarán e zahmat-keš, be nezáfat e šahr mašqul budand. kam kam raft o ámad e mášinhá o mardom dar xiábán ziád šod va mardom e šahr, kár e ruzáney e xod rá áqáz kardand; kárgarán be taraf e kárxánehá o kárgáhháy e xod miraftand. piše-varán, maqázeháy e xod rá báz mikardand va kármandán be mahall e kár e xod miraftand.

áqáy e hášemi goft: "baccehá, emruz mixáhim az cand já dar šahr didan konim. širáz yeki az šahrháy e bozorg o qadimi e irán ast."

sá'ati ba'ad, hame bá ham az mehmán-pazir xárej šodand. avval be ziárat šáh-ceráq, barádar e emám rezá (aleyhossalám), raftand va sepas, az bázár e vakil didan kardand.



bázár e vakil - širáz

yek maqáze dar bázár


bázár e vakil tamášáyi bud. mardomi ke baráy e xarid be bázár ámade budand, bá forušandegán sohbat mikardand. rustáyián mahsulát e kešávarzi e xod rá miforuxtand va bá pul e án, vasáyeli ke be ánhá niáz dáštand, mixaridand.


baccehá bá konjkávi be maqázehá negáh mikardand. dar yek faršforuši, qálihá o qáliceháy e dast-báft e širázi be cešm mixord. maqázey e digari áb-limu o araq e golhá o giáhán e sahráyi miforuxt. táhere xánom goft: in araqhá baráy e darmán e ba'azi az bimárihá mofid ast.



árámgáh e háfez dar šahr e širáz


u az maqázey e párce-foruši cand metr párce xarid. mádar-bozorg ham az maqázey e attári qadri haná o giáhán e dáruyi xarid.


xánevádey e áqáy e hášemi ba'ad az gardeš dar bázár, savár e táksi šodand tá be árámgáh e do tan az šá'erán e bozorg e irán, háfez o sa'adi, beravand. ánhá dar sar e ráh e xod az barábar e dánešgáh e širáz gozaštand. maryam bá durbin az jáháy e didani, cand aks gereft.


xánevádey e hášemi ba'ad az zohr e án ruz savár e otobus šodand va az širáz be suy e tehrán harekat kardand. otobus az kenár e darváze qor'án gozašt va baccehá be tamášáy e dašt o sahrá mašqul šodand.




porsešhá

1. xánevádey e hášemi dar širáz az ce jáháyi didan kardand?
2. bázár o xiábán ce farqi bá ham dárand?
3. araq e golhá o giáhán e sahráyi ce fáyede'i dárand?


fa'a'áliyyat dar kelás

1. goft o gu konid:
- be nazar e šomá rustáyián dar šahrhá ce cizháyi miforušand va ce cizháyi mixarand?
- be nazar e šomá cegune mitavánim bá roftegarán e zahmat-keš e šahrdári hamkári konim?
2. nám e cand giáh e dáruyi rá az xánevádey e xod beporsid va dar kelás beguyid.
3. agar be mosáferat rafte'id, dar bárey e jáháy e didani va safar e xod baráy e ham-kelásiháyetán tozih dahid.


Inga kommentarer:

Skicka en kommentar